 |
 |
Veracat ínyenc kísértései
|
 |
| |
 |
|
Blog leírása
|
Különlegességek, diétás receptek, afrodiziákumok. Minden alapanyag ami illik egymáshoz, de főként azok, amik nem.
Nagymamám és barátaim receptjei, de főként a sajátjaim.
|
|
Magamról
|
 Azt hiszem, legfontosabb feladatom az élet élvezése. Persze, ez mindenféle kalandokba kever, érdekes, humoros, élnivaló szituációkba, amikből rengeteget tanulok és igyekszem másokat is megtanítani, hogy máshogy is lehet, nem csak rizsszemnyire összeszorított fenékkel, ökölbe görbült ujjakkal, csikorgó fogakkal. Mert az élet szép, ha hagyod hogy az legyen...
|
|
Linkgaléria
|
|
|
Utolsó hozzászólások
|
|
|
|
Archívum
|
|
|
|
Blog értékelése
|
|
|
Üzenőfal
|
2011-11-15 13:20:14 Gábor/Fogarasi úti betonüzem:
Szia Drága Vera!
Emléxel még rám? Ha megkapod az üzenetet kérlek válaszolj a paskomliget@gmail.com emilre. Nem tudom a telefonodat sem, pedig szívesen felhívnálak! Nagyon várom a válaszodat. Puszi: Gabi
|
 | 2009-02-10 09:15:10 Veracat:
Kedves Nikoletta!
Az biztos hogy nem gond, hogy tefal edényt használtál, sőt még jobb is, mert nem ragad le.
Az már inkább, hogy nem kellett volna az egészet elsőre beleönteni, de ha már megtörtént akkor sokkal tovább kellett volna valszeg keverni, hogy minden nedvesség eltávolodjon.
Maga az aszalás is gondolj bele milyen hosszú folyamat és végülis ez is valami ilyesmi. Úgyhogy ne add fel, biztos nem te bénáztál, csak más mikor az ember először csinálja és más amikor századszor.
Bele fogsz jönni! :)))
|
 | 2009-02-08 14:18:40 Raicsné Szegei Nikoletta:
Szia! Az állagával volt a probléma.Én beleöntöttem és nem lett belőle morzsa.pedig sokat kevergettem. de lehet hogy az a baj hogy nekem tefál edényem van és egyszerre beleöntöttem a mennyiséget.
|
 | 2008-02-20 16:26:41 Veracat:
Igen, én is ma teszteltem le a vendégeken és nagyon ízlett nekik. :))
Igazából az alaprecept abból a könyvből származik, amit az utolsó bejegyzésemben írtam, azt variáltam át saját ízvilágomra. :)) Örülök hogy ízlett!
|
 | 2008-02-20 15:49:15 k:
Vera! EZ A CSIRKEMÁJAS SALÁTA!!! Hmmmm! Követtem a receptedet, csak a májat fűszereztem be sütés után és az öntethez tettem pár csepp ecetet. Még a lányomnak is ízlett, pedig utálja a salátákat és a csirkemájat is! :-) 3 tányér saláta = 1 étkezés.... olyan finom!
|
 | 2008-02-18 14:32:45 Veracat:
Örülök neki nagyon, tök jó érzés hogy amit "alkotok" az másnak is ízlik és élményt okoz :))
|
 | 2008-02-18 09:11:43 k:
Szia! Azóta már kétszer is megcsináltam. ISTENI! Ajánlom mindenkinek!
|
 | 2008-01-25 23:26:49 Veracat:
k? milyen lett a fetamártás? :)
|
 | 2007-12-11 13:18:44 k:
ez a fetamártás beindított. kipróbálom! köszi!
|
 | 2007-11-13 16:48:24 Veracat:
Kedves InBlack, felveszlek MSNre, ha bloombaby@vipmail.hu-tól kapsz felkérést az én vagyok. :)
Milyen titokzatos ez az ismeretlen ismerős :P
|
 | 2007-11-13 15:41:45 InBlack:
Szia Veracat! Egy ismeretlen ismerős ajánlott hogy te esetleg tudnál picit segiteni nekem. Erre a mailcímre küldj már légyszi egy mail vagy msncímet ahol tudnék egy két dolgot kérdezni tőled. Persze ha megadod. Előre is köszi.. yaneeca@gmail.com
szia!
|
 | 2007-10-17 23:54:06 Veracat:
kedves gong,
örülök, hogy idetaláltál, hogy tetszenek a receptek.
Nemsokára Hollandiába készülök, úgyhogy várható lesz néhány különleges recept is.
Kíváncsi lennék, neked mik a kedvenc ételeid?
pusz
|
 | 2007-10-15 17:19:23 gong:
Sajnálom, hogy csak most találtam erre az oldalra, de jobb későn, mint soha. Nagyon klassznak találom, jók a receptek. Én is imádok főzni, állítólag tudok is, és nagyon szeretek újítani. Köszi, Vera!
|
 | 2007-09-30 16:14:32 VeraCat:
Furcsa, hogy tényleg csak azért kezdtem bele ebbe az egészbe, mert izgattak a nyereményként felajánlott szakácskönyvek. Aztán, ahogy múlik az idő egyre több dolog jut eszembe, izgalmas receptek, a hozzá fűződő történetek és még én is meglepődöm, hogy mennyi mindent tapasztaltam az elmúlt évek alatt.
|
 | 2007-09-21 11:43:36 Veracat:
Zsé, eddig pont miattad nem akartam... végülis neked van főzős blogod én inkább maradok a mesélésnél és a szexuális tanácsadásnál.
CSak a receptkönyv volt nagyon csábító, amit nyerni lehet. :)
A bókot köszönöm, Rimmel meg ha egyszer végre összefutok és megkóstolja a főztömet többet rá se néz majd a tonhalas pizzára. :))
|
 | 2007-09-21 11:06:16 kov:
Szia Vear! Üdvözöllek a csapatban! :-) Eddig kár volt titkolni ezeket a kajákat, ha diétásak, ha nem... Peter meg csak egyen tonhalas pizzát! :) Zsé
|
 | 2007-09-19 22:57:23 Veracat:
Rim drágám!
Ne cinkelj mert rosszvéged lesz! :))
Egyébként megírtam a diétást is csak eltűnt az éterben :)
|
 | 2007-09-19 20:13:50 rim:
remélem ezentúl is csuoa ilyesmi diétás kaját főzöl :)))
|
 |
|
 |
|
 |
 |
| | |
 Mostanában a konyhában is tevékenykedem az étteremben, a déli menühöz alkotok hideg előételeket és salátákat.
Bevallom őszintén, mikor először merült fel az ötlet, hogy kicsit frissíteni kéne a déli menük kínálaton, és ebben nekem tevékenyen is szerepet kell vállalni, akkor kicsit beparáztam. Még soha nem főztem "nagyüzemben" és aggódtam, hogy nem fogom eltalálni a fűszerezés, a hozzávalók, az összhatás mértékét és ehetetlen, íztelen kulimászokat fogok csak alkotni.
Szerencsére, nem így lett, legutolsó sikerem az 50 gombócnyi töltött káposzta is ehető lett.
Íme néhány saláta recept, akár ebédre, akár köretnek hús mellé, vagy csak úgy önmagában:
Kertész saláta:
Csíkokra vágunk egy fej jégsalátát, egy fél fej káposztát és lereszelünk 2db sárgarépát, felcsíkozunk egy fél kígyóuborkát. Az egészet egy tálba rakjuk, majd külön kis tálkában kikeverjük az öntetet. Ehhez egy doboz joghurtba keverünk 2-3 kanál paradicsompürét, balzsamecettel vagy citromlével ízesítjük, fűszerezésnek vegetát, kakukkfüvet, oreganot és bazsalikomot, metélőhagymát adunk hozzá, majd homogén állagúra keverjük. Ezután ráöntjük a zöldségekre és többször jól átforgatjuk.
Mézes-chilis káposztasaláta
Egy fél fej káposztát felcsíkozunk, 2-3 sárgarépát lereszelünk, majd egy kis erős pistát, olajat, vegetát, mézet, szójaszószt és citromlevet összekeverünk és ebbe forgatjuk bele. Nagyon pikáns, nagyon laktató.
Almás-sajtos kukoricasaláta
Az almát kis kockákra vágjuk és citromlével meglocsoljuk, hogy ne barnuljon meg. Füstölt sajtot is kockázunk hozzá, majd egy konzerv kukoricát öntünk az egészhez. Egy pohár joghurtot és kb ugyanannyi majonézt összekeverünk, oreganoval, bazsalikommal, metélőhagymával és friss petrezselyemmel megszórjuk, majd az egészet jól összeforgatjuk. Az sem baj, ha egy-két órát áll a hűtőben, hogy összeérjenek az ízek. Tálalás előtt csak újra átkeverjük és már fogyasztható is.
Olívás saláta
Ezt a fajtát nyáron tanultam, a törököktől, különleges, de nagyon finom. Két adag kukoricát összekeverünk karikára szeletelt fekete és zöld olivabogyóval, apró kockákra vágott paradicsommal és piros húsú californiai vagy kápia paprikával, és egy-két hegyes erős zöldpaprikával. Majd olajat kikeverünk cukorral, sóval, fehérborssal, kakukkfűvel és összedolgozzuk a zöldségekkel. A kukoricát jól szűrjük le, nehogy levet eresszen és megváltoztassa az ízhatást.
Végül egy igazi ínyencfalat,
Csirkemájas saláta
A csirkemáj darabokat egy kevés zsiradékon megpirítjuk, majd félretesszük hűlni. Piros húsú paprikát, paradicsomot felkockázunk és egy fej jégsalátát csíkokra szeletelünk. A zöldségeket egy tálba helyezzük, rá a kockára vágott májdarabokat és a követkeő öntetel locsoljuk meg: mézet, mustárt, olajat, sót, borsot és pirospaprikát dolgozunk homogénné.
Ízelítőnek elég is ennyi, majd, ahogy növekszik a salátatáram leplek meg benneteket újabb finom receptekkel.
Addig is, ajánlok figyelmetekbe egy nagyon különleges könyvet, amibők én magam is gyakran merítek ihletet: Világkonyha - öt földrész 600 receptje. A receptek könnyen követhetők, legtöbbjük fényképpel illusztrált és szinte minden országból szemezgettek a gyűjtők.
Jó főzőcskézést! :)
|
 |
|
 |
| | |
 Maradt egy kis csülök a hétvégéről és megkívántam a spagettit. Íme ami sikeredett belőle:
Füstös tagliatelle
Hozzávalók: kb 20 deka főtt, füstölt csülök, ugyanannyi füstölt, csípős kolbász, 1 csomag pikáns Bertolli szósz, egy darab füstölt sajt, egy fej hagyma, két gerezd fokhagyma, fűszerek:oregano, bazsalikom, só, bors, pirospaprika, egy zacskó zöld tagliatelle (szélesmetélt), egy pohár vörösbor
A maradék csülköt apró darabokra kockázzuk, a kolbászt felkarikázzuk, a hagymát apróra vágjuk, a fokhagymát összepréseljük. Egy kevés olajon ezeket összepirítjuk, akkor jó, ha a kolbásznak kisült a paprikás zsírja és átitatta a csülköt is. Ezután a tasaknyi Bertolli szószt beleöntjük, majd kevés sóval, frissen őrölt borssal, oreganoval és bazsalikommal összeforraljuk. Végül beleöntjük a vörösbort és kb 5 percig még főzzük. Közben feltesszük a tésztát sós vízben főzni és lereszeljük a sajtot. Ha a szósz elkészült és a tészta már finom puha tányérra szedjük és meghintjük a sajttal. A maradék vörösbort fogyasztjuk hozzá
Megjegyzés: vigyázzunk, ne sózzuk túl a mártást, mert a csülök és a kolbász is sós általában. Csinálhatjuk hagyományos paradicsomszószból is, de a Bertolli, bármennyire is nem szeretem a félkész ételeket, nekem bejött. Természetes alapanyagokból, tartósítószer nélkül készülnek. Mindenképp száraz v félszáraz vörösbort válasszunk hozzá.
|
 |
|
 |
| | |
 Megint sikerült vmi nagyon finomat alkotnom, bár azt hiszem, ha legközelebb nekiállok kizárólag nyugodt körülmények közt teszem.
Azt hiszem a decemberi magyar konyhából támadt az ötletem, hogy vadas aszpikot kellene gyártanom. Nagyon sokáig meg is maradt a terv szintjén, mert igazán nem alakult ki hogy mit mivel kéne összekombinálni. Aztán a Lehelen jártam és az étterembe kellett fácán, és hirtelen beugrott, összeállt a recept. A mellette lévő standon találtam egy kis finom szarvascombot is, már csak zöldséget és vmi pikánsat kellett hozzágondolni.
Íme a recept, de csak haladóknak ajánlom és csak erős idegzetűeknek. :) Bár, lehet hogy azért nyúlt ilyen hosszúra mert életem első aszpikja lett belőle. :))
Fácános-szarvasos aszpik
Hozzávalók: 1 csomag fácánaprólék, 0,5kg szarvascomb, 1 fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 sárgarépa, 1 fehérrépa, 1 szál póréhagyma, egy fél zeller, 2 szem paradicsom, 1 hegyes erős, fűszerek: rozmaring, borókabogyó, egész bors, vegeta, zsálya, 1 üveg rozé bor, 1 csomag fagyasztott feketeszeder v áfonya, 3 csomag lapzselatin, 3 fej gomba
A fácánt feldaraboljuk, a szarvascombot szeletekre vágjuk. Egy kis zsírt teszünk a leveses lábos aljára, azon hirtelen megkapatjuk a szarvasszeleteket, majd felöntjük a borral. Beletesszük a fácándarabokat is, majd telengedjük vízzel, hogy teljesen ellepje. A megtisztított zöldségeket feldaraboljuk és a fűszerekkel együtt a lébe dobáljuk, majd teljesen kis lángon 3 órán keresztül főzzük.
Ha megfőtt, egy kis serpenyőben megpirítjuk a gombát, a póréhagyma és a zeller másik felét felszeleteljük. A fácánhúst kicsontozzuk, gerincforma v szögletes forma aljára rakjuk, ráhelyezük a szarvasszeleteket, majd a lapzselatinnal elkevert, szűrővel megszűrt lét ráöntjük, hogy ellepje. Kicsit hagyjuk megdermedni, kb 2órát, aztán jöhetnek a friss zöldségek, ezeket is ráfektetjük a pirított gombával együtt, majd megint jöhet egy adag zselatinos leves. Ezt is hagyjuk dermedni, közben az áfonya v szeder lecsöpög, aminek a levét az utolsó adag lapzselatinnal elkeverjük, egy kis cukrot adunk hozzá, majd a szedrekkel befedjük az aszpikot és leöntjük a lével. Nagyjából 12 órát hagyjuk dermedni a hűtőben, de lehet egy napot is, majd felszeleteljük.


Krumplipüré illik hozzá, esetleg zöldsaláta.
Jó étvágyat!
|
 |
|
 |
| | |
 Szintén gyerekkorom egyik meghatározó gasztronómniai élménye a pecsenye zsíros kenyér.
Ehhez először is kell pecsenyezsír. Ami, ugye, nem mindegy hogyan, s miből készül. Nagyanyám csak ritkán használt olajat, legtöbbször ugyanazt a zsírt használta fel újra és újra. Aztán a legfinomabb sűrű zaftos részét mindig beletöltötte egy kis zománcozott láboskába, épp csak akkorába mint egy nagyobb kávéscsésze, majd elhelyezte a mosogató alatt hogy jól megfagyjon. Innen kanalazgattam ki délutánonként és kentem jó vastaghéjú, puha foszlós kenyérre és ettem hozzá finom zöldhagymát. Imádtam az apró belesült kis húscafatokat, a kicsit savanykás kicsit kocsonyás pecsenyerészét.
Ezért is aztán mikor egyszercsak szembetaláltam magam azzal hogy épp kacsamellet sütök megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy ennek bizony finom zsírja leszen. Ez így is történt, mivel a konyhában nem fűtök, egy-két nappal az első adag megsütése után jó kétujjnyi vastag dermedt zsírréteg képződött kedvenc mélyfalú tepsimben. Aztán, karácsony 2dik napján újrafelhasználtam, ugyancsak finom kacsa s liba sütéséhez. Majd miután kicsit meghűlt, de még dermedés előtt leszűrtem és befőttes üvegbe töltöttem, az ablakba állítottam dermedni.
Első kísérlet gyanánt rozskenyérre kentem jó vastagon, kis hideg kacsamellét szeleteltem rá, arra került a cikkekre vágott sóval kicsit leveteresztett hagyma, majd pirospaprika és só. Hmmmmmm! Egyszerűen issssssteni :)))
Majd miután a husi elfogyott, jöhettek a különféle zöldségek. Ugyancsak szeletelt kenyér szolgált alapul, erre karikáztam póréhagymát, egy-egy szelet paradicsomot, kis vegetát, sót és bazsalikomot szórtam.
Aztán a nyálcsorgató ínyenc fajta, mikor a kacsa vagy libamájat lesütjük, de nem vesszük ki a zsírból, hanem hagyjuk megdermedni. Majd hidegen szeleteljük, alá kenünk kicsit a zsírból, tetejére pedig apróra cikkezett lilahagymát hintünk és pirospaprikával sóval ízesítjük.
Végül az utolsó, melegített verzió, amikor pirítósra kentem rá, épp csak megolvadt rajt, a kis darabkák étvágygerjesztően korcsolyáztak, előtte a kenyeret megfokhagymáztam ahogy kell, majd a tetejére is szórtam kis pépet végül friss petrezselyem zölddel és csípős zöldpaprikával ízesítettem.
Az ember hajlamos arra, hogy elfelejtse régi idők jó kis receptjeit, mikor még semmi nem volt ilyen bonyolult és a legegyszerűbb dolgokból alkottunk nagyon finomat.
Jó étvágyat!!
|
 |
|
 |
| | |
 Mert ugye, másokkal is előfordulhat, ami velem, hogy nem áll a háta mögött tengernyi rokonság, vagyis egy-egy ünnepi alkalommal csak két személyre kell számolni.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne főzhetnénk különleges, bőséges adagokat 2 fő részére is akár.
A mai ebéd úgy kezdődött, hogy már nagyon régen nem volt időm főzni, mert a szombatunk általában túlságosan zsúfolt volt, vasárnap egyedül, egymagamnak nem akartam, hétközben pedig hozzászoktam hogy az étteremben eszem. Ezért ma, miután reggel kidobott az ágy úgy döntöttem, hogy hasznát veszem újdonat Lehel-piacos ismeretségeimnek. Vagyis felkerekedtem husivadászat iránt. A kedvencem az Attila baromfi, akik a galérián kínálják mindenféle finomságukat. A főnök egyből megismert és már válogatta is nekem a 2 darab szépséges, jócskán zsíros libacombot, és hozzá két közepes méretű kacsamáj darabot is. Ajánlott hozzá zsírt is, hiszen a kacsa és libamájat saját zsírjában a legjobb kisütni, de nekem más terveim voltak. Aztán már csak pár szem zöldséget, savanyúságot, sört, bort kellett beszereznem és kis kitérővel indultam haza a kincseimmel.
Egyből nekiálltam főzni, mert tudtam, hogy ez hosszadalmas meló lesz, mire mindennel elkészülök. Viszont, nagyon finoman sikerült, drágám dícsérte is szájnyalogatva. :) Íme a siker (egyik) receptje:
Fehérboros libacomb, kacsamájjal, zöldségekkel
Hozzávalók: 2 zsíros, bőrös libacomb, 2 darab kacsamáj, kb20dkg gyöngyhagyma, 10dkg apró fejű konzerv gomba, 8 szem koktélparadicsom, negyed fej lilakáposzta, egy üveg fehérbor, egy üveg barnasör ( Dreher Bak pl), olaj fűszerek: borókabogyó, bors, kakukkfű, zsálya, pirospaprika, rozmaring, só, cukor
Elkészítés: egy tepsibe öntünk egy kevés olajat, beleszórunk pár szem egész borsot, késlappal összenyomott borókabogyót, majd kicsit lemosva belefektetjük a libacombokat. Megszórjuk kakukkfűvel, rozmaringgal, zsályával, és őrülünk rá egy kis borsot, majd az egészet felöntjük az üveg bor kb felével. 200°Con gyakran locsolgatva kb másfél órán át sütjük.
Ha már szép piros és finom puha, ezt villával ellenőrizhetjük, akkor megfogjuk a két darab kacsamájat, lemossuk, majd óvatosan belefektetjük a tepsibe. Eddigre a combnak már kisült a zsírja és a fehérborral és az olajjal isteni kombináció a máj kisütéséhez. Ha szükséges öntsük fel annyi olajjal, v borral, hogy szinte teljesen ellepje, különben nagyon gyorsan kisül a zsírja és a máj összeesik. Ezután vegyük lejjebb a lángot 180°Cra és kb fél óra alatt készre sütjük. Közben olajat, mézet és barnasört összekeverünk, és ezzel kenegetjük a combokat meg a májat.
Közben a negyed káposztát csíkokra vágjuk, egy kis fehérborral és pirospaprikával, sóval, cukorral feltesszük főni. Nagyjából két óra hosszat főzzük, közben az elpárolgott bort vízzel pótoljuk, különben nagyon savanyú lesz.
Végül pedig a gombafejeket félbevágjuk, a gyöngyhagymát lemossuk, a koktélparadicsomokat szintén félbe vágjuk. Egy kis olajba beleszórunk rozmaringot, zsályát, kakukkfüvet, borsot őrölünk bele, majd rádobjuk a gombát és a hagymát és jól összepirítjuk, majd vegetával megszórjuk, végül hozzákeverjük a koktélparadicsomokat is. Kicsit hagyjuk hogy levet eresszen, majd félrehúzzuk a tűzről.
Amint elkészültünk mindennel egy tányérra egymás mellé helyezzük a combot és a májat, köréje kanalazzuk a gombás egyveleget, 3/4részig, az utolsó negyedre pedig káposztát rakunk.
Barnasört kínálunk mellé. Ha a zöldségköretet nem érezzük elég laktatónak, akkor krumplipürét vagy hagymás tört krumplit is adhatunk még mellé.
|
 |
|
 |
| | |
 Nemrég kint voltam az expon, az ifefoodapest nemzetközi ételkiállításon és sok érdekes dolog mellett egy szakácskönyvvel is gazdagodtam, a címe, 5 kontinens 600 receptje. Aki szereti különböző népek egyedi ételeit, az rajongani fog érte.
Miután itthon átlapoztam a legelső recept, ami megfogott belőle, a mustáros gyümölcsmártás volt. Elkezdtem gondolkodni, milyen húst, milyen módon, esetleg salátát, köretet tudnék kreálni hozzá és megszületett a következő recept:
Kacsamell mustáros gyümölcsmártással, tócsnival tálalva
Hozzávalók: 2 szép darab kacsamell, bőrével, zsírjával együtt, 1 üveg fehérbor, a mártáshoz: idénygyümölcsök, pl alma, körte, esetleg konzerv sárga v őszibarack, két kanál dijoni mustár ( magos mustár), két kanál méz, szegfűszeg, a tócsnihoz: 1-2 szem közepes krumpli, egy pohár tejföl, liszt, só, fűszerek: borsikafű, bazsalikom, kakukkfű, só, bors, pirospaprika
A kacsamelleket alul-felül befűszerezzük a borsikafűvel, bazsalikommal, kakukkfűvel, sóval, borssal és paprikával, majd egy tepsibe öntjük és 2-3dl fehérbort öntünk alá. Lassú tűzön nagyjából egy órán kersztül sütjük. Akkor tökéletes, ha a közepe rózsaszín marad. Ezalatt egy-egy almát, körtét, sárgabarackot meghámozunk és felkockázunk, majd annyi hideg vízzel, hogy ellepje feltesszük főni. Amikor elfőtte a levét és megpuhult, akkor a maradék lét is lecsöpögtetjük róla, miközben egy lábosban 1.5 dl bort forralunk össze a mézzel és a szegfűszeggel. A gyümölcsöket botmixerrel pépesítjük, majd hozzákeverjük a forralt bort és két kanál dijoni mustárt.
Közben a kacsát időről időre meglocsoljuk annak kisült zsírjával, majd olajat hevítünk és összekészítjük a tócsni tésztáját. A nyers, meghámozott krumplit lereszeljük, egy pohár tejföllel és annyi liszttel kikeverjük, hogy lágy masszát kapjunk belőle, majd jól megsózzuk. Forró olajon aranybarnára sütjük.
Az átsült kacsamelleket a tányér aljára fektetett két tócsnira helyezzük, majd körben mellé kanalazzuk a gyümölcsmártást, egy-egy gyümölcscikkellyel díszítve tálaljuk.
Megjegyzés: burgonyafánk is jól illik hozzá, ha pedig igazán pikáns ízre vágyunk, akkor tárkonyos ananászlekvárral is tálalhatjuk.
Jó étvágyat!
|
 |
|
 |
| | |
 Azért burgonya, mert ilyenkor télen az egyik legelérhetőbb zöldség és azért bomba, mert minden jót bele lehet rakni, amit csak szem száj megkíván..
Burgonyabomba
Hozzávalók: kb 5 szem nagyobb krumpli, 3-4 szelet bacon szalonna, fél szál póréhagyma, egy szál sárgarépa, egy fél kaliforniai paprika, kb. 10dkg kecskesajt, friss petrezselyem, fűszerek: oregano, bazsalikom, bors, petrezselyemzöld, majonézhez: olaj, 1 tojássárgája, kiskanál mustár, ugyanannyi citromlé, cukor, só, fehérbors
Elkészítés: A krumplikat alufóliába csomagolva a sütőbe rakjuk és 200°Con nagyjából egy órát sütjük, villával ellenőrizzük, ha megpuhult akkor kész van. Addig a baconszalonnát egy serpenyőbe fektetjük, rádobjuk a karikára szeletelt póréhagymát, nyakon öntjük egy kis olajjal és beletesszük a fűszereket. Lassú tűzön megpirítjuk, majd félretesszük. Ezután a tojássárgából majonézt készítünk és belereszeljük a sárgarépát, kockára vágjuk a paprikát, és belemorzsoljuk a kecskesajtot. Ha a krumplik megsültek, félbevágjuk, a fóliát kosárkaként meghagyjuk körülötte, majd a közepét kicsit összetörjük és egy kis vajjal pépesítjük, erre halmozzuk rá a majonézes zöldségeket, majd a tetejükre a forrón tartott bacont és leöntjük a hagymás olajjal. Friss petrezselyemmel díszítjük.
Megjegyzés: kecskesajt helyett bármilyen sajtot használhatunk hozzá.
|
 |
|
 |
| | |
 Mivel úgy gondolom, írni is akkor tud csak igazán az ember, ha sokat olvas, főzni is úgy jó, ha előtte van honnan ihletet meríteni. Nos. átlapoztam pár újságot, Maximát, Magyar konyhát, Príma konyhát, de, természetesen átalakítottam az alaprecepteket, ahogy mindig is.
A leves saját találmány, a sütőtökös recept a Maximából való, a sült almát pedig valamelyik főzős újság juttatta újra eszembe.
Kezdjük az elején. Fázós típus vagyok, már ilyenkor elkezdem gyűjtögetni az olyan recepteket, amik kandalló és ropogó tűz nélkül is melegséget varázsolnak körém. Átforrósítják a testem és a lelkem, megnyugtatnak, feldobnak. Főleg, ha még egy kis édességet is csempészek az ételekbe.
Az alábbi menüt nem egyszerre készítettem el, mert elszoktam már a 3fogásos ebédektől, vacsoráktól, viszont, ahogy meggondoltam, nagyon jól illenek egymáshoz. Szóval akár külön-külön akár egyszerre is tálalhatók.
Tejszínes sonka-gomba leves
Hozzávalók: 20dkg sonka, 20 dkg gomba, 1 fej hagyma, 5dl tejszín, 1 gerezd fokhagyma, vegeta v 1db leveskocka, fűszerek: szerecsendió, bors, só, bazsalikom
Elkészítés: a hagymát félbevágjuk, majd vékony félkarikákra szeleteljük. Egy kis olajon megfuttatjuk, a gerezd fokhagymával együtt, majd hozzádobjuk a vékony csíkokra darabolt sonkát és a szeletelt gombát. Együtt pirítjuk őket kb 5 percig, majd felöntjük a tejszínnel és hagyjuk megrottyanni. Utána a leveskockát vagy a vegetát feloldjuk vízben, hozzáöntjük a leveshez és kb még 10 percig főzzük. Önmagában, vagy sajtos pirítóssal is tálalhatjuk.
Megjegyzés: gomba helyett készíthetjük zöldborsóval vagy spárgával is. Mivel nagy divat mostanság, tehetünk bele bazsalikom helyett tárkonyt is.
Chilis sütőtökragu
Hozzávalók: 50dkg darált marhahús, kis méretű sütőtök, 1db piros californiai paprika, 2-3 piros chili paprika, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, kb 1 liter Sangria (vörös,édes gyümölcsbor), fűszerek: kakukkfű, boriskafű, só, vegeta, bors
Elkészítés: a hagymát apró kockákra vágom, olajon megfuttatom, majd a darált húst és a fokhagymát hozzákeverem és együtt pirítom őket. Ha kicsit megpirult felöntöm kevés sangriával, hozzáadom a kockára vágott sütőtököt, paprikát és chilit. Felöntöm a maradék borral, majd a fűszereket beleszórva kb fél órán keresztül, lassú tűzön, fedő alatt, készre főzöm.
Megjegyzés: az eredeti receptben a bor helyett paradicsompüré és húsleves szerepel érdemes azzal is kipróbálni. Köret nélkül is nagyon finom, de ha egytálételként tálaljuk, akkor adjunk mellé rizstésztát köretnek. Nagyon jól mutat ha a kivájt tökhéjban tálaljuk.
Sült alma
Hozzávalók: 6db alma, egy üveg baracklekvár, 30-40 dkg dió, 1db citrom, egy kevés méz, fahéj, gyömbér
Elkészítés: az almákat kicsumázzuk, majd a belsejét meglocsoljuk a citrom kifacsart levével és egy tepsibe állítjuk. Összekeverjük a durvára tört diót a lekvárral, a fűszerekkel, a lereszelt citromhéjjal, majd az almákba töltjük. Kb negyed óra alatt megsütjük, majd még forrón rácsöpögtetjük a mézet és 2-3 percre visszatoljuk a már lekapcsolt sütőbe.
Megjegyzés: ha fokozni akarjuk, vaníliapudingot is készíthetünk hozzá, azzal leöntve tálalhatjuk.
Nos, remélem találtatok kedvetekre valót, jó étvágyat és jó melegedést! :o)
|
 |
|
 |
| | |
 Ahogy mindenkinek, nekem is először az jutott eszembe erről, hogy de hát az állat Ausztráliában él! Aztán kiderült, hogy már nem csak ott, ugyanis itthon is foglalkoznak a tenyésztésével.
Kezdjük azzal, hogy az emunak szinte mindene hasznosítható. A húsát és a tojását meg lehet enni, a bőrét cipőkészítésre, lábának alsó, pikkelyes részét pedig pénztárcák, övek készítésére lehet felhasználni. A tolla remek hőszigetelő, de díszítésnek is szép, csontjából pedig ajándéktárgyak lesznek. Emellett a zsírja is hasznosítható, ugyanis sokkal finomabb, egészségesebb, mint pl az olaj. Megvastagítja a bőrt ezáltal csökkenti az öregedés tüneteit.
Egy emuból általában 10-12kg húst lehet nyerni. Vörös húsa van, koleszterinszegény, ezért pl szívpanaszokkal küzdőknek is kifejezetten ajánlják. Magas a vas, magnézium, kálium, mangán, foszfor és cinktartalma, valamint kiváló B-vitamin forrás.
Általában 12-14 hónapos korukban vágásérettek az állatok, egy emuból nagyjából 10-12kg húst lehet nyerni. Nagyon finom, kicsit édeskés, mint általában a vadhúsok, ezért kifejezetten illenek hozzá a kicsit édesebb köretek, ill pácolni is édesebb fűszerezéssel érdemes, kihozza az igazi aromáját.
Na igen, most már tudjuk hogy néz ki, milyen hasznos és különleges íze van, de hogy ismerkedtem meg én az emuval? Hát életem mézétől kaptam ajándékba egy kis husit, őhozzá találtak be az étterembe emberkék akik ezt a szárnyast népszerűsítik itthon. Persze, a kis ínyenc egyből belement a dologba és hozott nekem is egy adagra valót, mert mindig érdekli, én a főzőfenomén mit tudok kihozni egy-egy különlegesebb alapanyagból.
Miután elolvastam a tájékoztató füzetet, amit kaptam mellé, sokáig gondolkodtam. Igazából, mivel tudtam, hogy vörös hús, a pác alap elég hamar összeállt a fejemben, viszont tényleg szerettem volna mellé valami különlegeset készíteni. Olyasmit, ami kiemeli az ízét. Aztán egyszer csak beugrott.
Vörösborban pácolt emu, fetakrémmel és diós krumplipürével
Hozzávalók: kb egy kiló emuhús vastagabb szeletekre vágva, egy üveg vörösbor, fokhagyma, 1 kis doboz tejföl, 6-8 szem fekete olivabogyó ( lehet szeletelt is), két kb egy centis fetasajt szelet, 5-6 szem krumpli, tej, vaj, 2-3 nagyobb jégsaláta levél, fűszerek: zsálya, borókabogyó, egész bors, borsikafű, só, bors, cukor, oregano, friss petrezselyemzöld, egy-két szál egész rozmaring, egy marék durvára tört dió
A hússzeleteket egy tálba fektetjük, leöntjük vörösborral, olajjal, hozzádobjuk az egész borsot, a zsályát, borókát, borsikafüvet, fokhagymát nagyobb darabokra vágva, majd kb. 24 óra hosszat állni hagyjuk.
Ha kellően összértek az ízek, fogunk egy lábost, belefektetjük a hússzeleteket, majd leöntjük a páclével, beletesszük a friss rozmaring szálakat is és lassú tűzön kb 3 óra hosszat főzzük. Ha kezd párologni a leve akkor vizet adunk hozzá.
Közben elkészítjük a fetakrémet. A fetasajtot szétnyomkodjuk villával, összekverjük a tejföllel, fokhagymával, borssal, oreganoval, és friss petrezselyemzölddel kikeverjük, majd beleszórjuk a karikára vágott fekete olivát. Hűtőbe tesszük.
Amikor a hús már majdnem kész nekikezdhetünk a krumplipürének. A kockára vágott krumplit sós vízben puhára főzzük, majd szétnyomkodjuk v átpaszírozzuk. Kevés vajat adunk hozzá amivel habosra keverjük, aztán hozzáöntjük a tejet is. végül borssal, sóval és cukorral ízesítjük. Kicsit édeskés kell legyen az íze, hogy az utoljára beleszórt maréknyi durvára tört dióhoz jobban passzoljon.
Ha a hús már jó puha ( villával megbökve tudjuk meg), kiszedjük a levéből, tányérra helyezzük, ha úgy érezzük, kell hozzá, akor a pácléből besűríthetünk egy keveset és szószként leönthetjük vele, majd egy salátalevelet teszünk mellé, ebbe kanalazzuk bele a fetakrémet. Mellé habzsákkal, vagy kanállal megformálva gombócszerűen kinyomjuk a krumplipürét. A páclében főtt rozmaringszárral, friss petrezselyemzölddel díszítjük.
Sajnos képet nem tudok mutatni róla, de ígérem ha legközelebb készítek, akkor nem felejtem el. Jó étvágyat!
Ha többet szeretnétek tudni az állatról és a felhasználásáról a következő linken találtok információt:
|
 |
|
 |
| | |
 .. ahogy nagyanyáimtól tanultam. Kicsi gyerekkoromtól figyeltem hogyan sütnek-főznek, ha eszembe jut mai napig érzem a vanília, a pörkölt dió vagy a cukormáz illatát.
Abban a szerencsés helyzetben voltam gyerekként, hogy mindkét nagyanyám velünk élt, egy közös udvarban. Mivel egyikőjük "úriházból" való volt a másik pedig "falusi parasztasszony" teljesen máshogy és másféle ételeket szerettek készíteni.
Az egyikőjük, anyai nagyanyám, csak Sági mamának hívtuk, hihetetlenül erős akaratú, karakán nőszemély volt, aki sosem rejtette véka alá a véleményét. Azt hiszem, azok után, amiket megélt ehhez joga is volt. Képes volt teljesen egyedül nekiállni pl lekövezni az ösvényt a házától a kapuig, mert a férje nem csinálta meg, vagy épp bárkivel szembeszállt, aki a családját bántani akarta. Nagyapámat elvesztette a háborúban, nagyon sokszor hallottam a történetet, ahogy éjjel, álmában meglátogatta nagyapám szelleme, hogy elbúcsúzzon tőle. Ő aztán egyedül felnevelte 7 gyerekét, sosem ment férjhez újra, mégis azt hiszem, boldog volt. Minden hétvégén wartburgba ültünk és körbelátogattuk a gyerekeit, akik a közelben éltek. Csak élete utolsó évében volt már nagyon rosszul, mégis, azt hiszem, elégedetten ment el. Őrá nagyon büszke vagyok.
Legkedvesebb sütijeim, édességeim, amiket azóta is úgy csinálok, ahogy tőle tanultam:
Diós habcsók
Hozzávalók: 4 tojásfehérje, 30dkg porcukor, 20dkg dióbél, vaj liszt.
A tojásfehérjéből a cukorral kemény habot verünk, majd az edényt gőz fölé állítva addig verjük tovább, míg be nem sűrűsödik. Ezután a negyedekre vágott dióbelet hozzákeverjük. A tepsit kivajazzuk vékonyan, majd ki is lisztezzük, és erre nyomjuk habzsákból, vagy, ahogy nagyanyám csinálta, egyszerűen egy kanállal kiadagoljuk a masszát. Aztán előmelegített, de nem túl forró sütőbe tesszük, (kb130fok), mert nem sülnie, csak szikkadnia kell. A sűrűsége akkor jó, ha a tepsibe adagolva nem folyik szét. Egyébként nagyon sokáig eláll, nem keményedik meg, vagy akár karácsonykor a fára is felfűzhető habkarika helyett.
Aztán egy másik kedvencem, amiből kiskoromban akár egy lábossal is meg tudtam enni, finom házi baracklekvárral, vagy porcukorral, az isteni..
Császármorzsa
Hozzávalók: 30dkg búzadara, 3 tojás, 4.5dl tej, 10dkg zsír v margarin, 10dkg cukor, só
A cukor felét keverjük bele a langyos tejbe, adjunk hozzá kicsi sót, majd áztassuk bele a búzadarát. A tojások sárgáit keverjük el a maradék cukorral, a fehérjékből pedig verjünk kemény habot. Amikor a dara megduzzadt (felszívta a tejet), keverjük hozzá a tojássárgát és a habot is. Egy lábosban hevítsük fel a zsiradékot, öntsük bele a masszát, s fakanállal folyamatosan kevergessük, míg szét nem esik kisebb darabokra, morzsákra. Ha már kellően darabos, forrón tányérra szedjük és porcukorral vagy baracklekvárral ízesitjük, majd tálaljuk.
Másik nagyanyám Rózsi mama bár legtöbbször a konyhában sürgölődött és otthonkát viselt, mégis körül lengte az elegancia. Nagyon szerettem vele templomba járni, vagy délutánonként átosonni hozzá egy kis pecsenyezsíros kenyérre vagy sült lecsókolbászra. Nagyapámmal, aki sajnos hamar eltávozott, azt a családmodellt teljesítették meg, amilyet én is szerettem volna. Bár sokszor volt rá mérges, pl mikor nagyapám tojássárga cukorral való kikeverése közben a felét kinyalogatta a tálból, mégis összetartóak voltak és láthatóan nagyon szerették egymást. Miután az államosítás őket is elérte sokmindent elveszítettek, mégis, számomra úgy tűnt, sosem bánták igazán. Rózsi mama volt a családban a tortafelelős. minden születésnapra, névnapra ugyanazt a tortát kaptuk mindannyian, mégsem untam meg sosem. A mai napig ha megérzem valahol a kakaókrém illatát, összekapcsolódik a francia drazsé és a piskóta ízével.
Születésnapi torta
Hozzávalók: a piskótához:5 tojás, 20 dkg cukor, 6 evőkanálnyi víz, 17 dkg liszt, 6-8 gr sütőpor, vaj, a krémhez: 3dl tejszín, 4 púpozott evőkanál kakópor, 2kocka Rama, kb 20dkg cukor, ízléstől függ, ki milyen édesen szereti, a díszítéshez : egy csomag francia drazsé
A tojások fehérjéből hat evőkanálnyi vízzel habot verünk. A lisztet elkeverjük a sütőporral. A tojássárgáját a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadagoljuk a felvert habot, végül pedig a lisztet. A masszát kör alakú tortaformába öntjük és előmelegített sütőben kb fél óra alatt készre sütjük. Ha kihűlt, akkor félbevágjuk, hogy két egyforma körlapot kapjunk, majd az egyiket tálcára, vagy tortatálra helyezzük.
A tejszínt beleöntöm egy lábosba, hozzáadom a kakaóport, majd addig főzőm lassú tűzön, míg be nem sűrűsödik. Ezek után belekeverek egy kocka Ramat, addig keverem, míg teljesen elolvad benne. Hagyom kihűlni, miközben habverővel (gépivel gyorsabb) a másik kocka Ramat és a porcukrot habosra keverem. Fokozatosan adom hozzá a cukrot, és kóstolom, hogy elég édes-e. Amikor már jó habos hozzákeverem a kihűlt kakós masszát is és egynemű krémmé dolgozom össze őket. Végül az alsó tortalapot megkenem a krém felével, majd ráhelyezem a másik lapot, és kívűlröl bekenem a maradék krémmel. Díszítésként pedig a tetejét körberakom a francia drazsé színes cukorkáival.
megjegyzés: a piskótát készen is vehetjük ha félünk attól, hogy összeesik, a francia drazséból esetleg az ünnepelt nevét is kirakhatjuk. A krém akkor jó, ha nem túl édes, mert a díszítő cukorkák is azok.
Végül pedig egy olyan kekszreceptet szeretnék bemutatni, ami akár hetekig is eláll anélkül, hogy megkeményedne vagy megromlana. Egyszerűen csak tegyük sütisdobozba és tároljuk hűvös helyen. Teához, reggeli kávéhoz kiválóan alkalmas.
Sajnos a sütő nevét, amit Rózsi mama használt nem tudom, de azt hiszem, gofrisütőben is el lehet készíteni.
Rácsos keksz
Hozzávalók: 1kg liszt, 50dkg margarin, kevés só, 3 tojás, 50dkg cukor, mokkáskanál sütőpor.
A lisztet elkeverjük a sütőporral, majd összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Ha elkészült apró kis golyókat formálunk belőle, amiket a gofrisütőbe helyezünk és 5-10 perc alatt készre sütünk
Ha valakinek van a hagyományos sütője hozzá, akkor azt kissé megvajazzuk, majd ráhelyezzük a tűzhely lángjára, amikor átforrósodott, akkor szétnyitjuk, belerakunk egyszerre akár 4-5 golyócskát is, majd összecsukjuk, 5 perc után megfordítjuk, majd ha szép aranybarnára sült tálba szedjük.
Remélem adtam pár jó és egyszerű ötletet, jó sütögetést és jó étvágyat!
|
 |
|
 |
| | |
 Igen, jól látjátok. Tudom most sokan gyomrukhoz kapnak, hát ha még láttátok volna élőben! :) Egyszerűen megemészthetetlen...
Világbeli kalandozásaim során a leghosszabb időt, mintegy másfél évet Finnországban, Helsinkiben töltöttem.
Mivel mióta az eszemet tudom imádom a különleges ételeket, mindenhol nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a gasztronómiai élvezetekbe. Akkoriban épp férjnél voltam, ezért anyósom az, akinek a konyhájába néha bekukkanthattam. Nos, el kell áruljam nektek, a finneknek nincs különösebb gasztromúltja. A legtöbben sajnos odáig süllyedtek, hogy az áruházakban kapható sztaniolba csomagolt félkész ételeket berakják a mikróba és tányérra rakják, majd befalják. Mondanom sem kell, ex-férjem és sógorom számára igazi happy heaven volt mikor közéjük csöppentem. Felmutattam nekik az összes hagyományos magyar ételt, ők pedig gyomrukat simogatva élvezték. Anyósom viszont még a karácsonyi töltött káposztámra is csak fintorgott.
Azért, sikerült kint is tanulnom érdekes recepteket, megosztok belőlük egy-kettőt.
Az egyetlen igazi ételt karácsonykor csinálják, a sült sonkát mustáros kéregben. Ez úgy néz ki, hogy veszünk egy szép nagy darab kötözött sonkát, plusz egy sütőzacskót. Ez olyan nylon szerű anyagból van, amit be lehet rakni a sütőbe és nem olvad szét. Na, ebbe helyezzük a megkötözött sonkát, nagyon fontos, hogy ne szedjük szét, különben sütés közben szétesik. Majd megvárjuk, míg a zsirja kisül. Kb egy óra, közepes lángon. Aztán kivesszük és lehűtjük ( mondjuk ez a -30 fokos finn télben nem nehéz ) Lehántjuk róla a hálót, majd szépen bekenjük mustárral, zsemlemorzsával megszórjuk vastagon. Aztán visszatoljuk a sütőbe, kb 20 percre, hogy a kéreg rásüljön. Végül megint kihűtjük, ha nem sikerült elég vastagra a kérge akkor megismételhetjük mégegyszer, csak még rövidebb időre a sütőben hagyva. Végül teljesen kihűtjük és kockára vágott savanyított uborkával, sárgarépával kőrítve tálaljuk.
Aztán, ahogy iskolába kezdtem járni, nyelvet tanulni, sokféle nációval találkoztam. Pl a thai lánnyal, akit interneten "vett" a férje és hozatott ide. A török pasival, aki férjnek érkezett, mert ott az a divat, hogy minél különlegesebb a házastárs annál menőbbek vagyunk. Aztán, természetesen rengeteg orosz nővel is összehozott a sors, ők tetszettek a legjobban. Mindig a legújabb divat szerint öltöztek, gyönyörűen kisminkelve jöttek még suliba is, és sugárzott belőlük a fennsőbbrendűség, mégis kedvesen szóltak az emberhez. Nagyon kevesen közülük beszéltek angolul, ezért az elején fura volt a kommunkiáció, de azon mindig nagyon csodálkoztak, miért megy nekem a finn ilyen gyorsan. Végül megértették, hogy mert közös tőről származik a magyarral és gyakorlatilag nyelvtanilag ugyanúgy épül fel. Nos, a suli végén úgy döntöttünk, megérdemlünk egy jó kis bulit, mindenki összedobta, amije van, és megtartottuk a tanteremben a mi kis évzárónkat. A legkülönfélébb ételekbe kóstolhattam bele, mégis, ami nagyon megragadott, az Orosz rizssaláta volt. Nagyon könnyen elkészíthető, és sokféle variációban.
Orosz rizssaláta (sonkás, tonhalas, zöldséges)
Hozzávalók: salátánként egy csomag konyhakész rizs (kb 125g), egy tál saját készítésű majonéz, egy tonhal konzerv, 20 dkg sonka, zöldségek: californiai paprika, uborka, paradicsom, póréhagyma, sárgarépa, fokhagyma
Megfőzünk 3 tasak rizst, mindegyiket külön tálba helyezzük. Amíg hűl felkockázzuk a zöldségeket, lecsöpögtetjük a tonhalat, csíkokra vágjuk a sonkát. Elkészítjük a majonézt, majd azt is 3felé elosztjuk, a rizzsel bekeverjük. Majd az egyikbe a tonhalat keverjük, a másikba a csíkokra vágott sonkát. Mindegyikbe belekverjük a kockára vágott zöldségeket. Végül bazsalikommal, oreganoval, kakukkfűvel, borssal, vegetával ízesítjük. Úgy tálaljuk, hogy egy tányérra mind a 3féléből teszünk, mégpedig azon a módon, hogy egy csészébe belerakjuk, kicsit megnyomkodjuk, majd a tányérra borítjuk. Így 3 kis halmot kapunk, tetejüket paradicsom és uborka szeletekkel díszítjük.
Végül, jöjjön az a leves, amit mikor először láttam a gyomrom összeugrott, a beleim pedig tekeregni kezdtek kétségbeesésükben. Képtelen voltam egy tányérnyit megenni belőle, de, mint igazi ínyenc, megkóstoltam. Brrrrrrrr! Viszont, hátha, van akit épp ez a különcség izgat a receptben. Vagyis, jöjjön aminek jönnie kell:
Finn halleves
Hozzávalók: 2-3 szelet halfilé, pár szem krumpli, kapor, tej v tejszín, két evőkanál liszt, húsleves kocka
A húsleveskockát vízben feloldjuk, hozzátesszük a kockára vágott krumplit, a kaprot majd felforraljuk, utána beletesszük a darabokra vágott halfilét, a tejet v tejszínt, végül összeforraljuk, a végén nagyon világos rántással kicsit besűrítjük.
Be kell vallanom, ezt a receptet még soha nem készítettem el, a leírás anyósomtól származik, de akinek kedve van kísérletezni hajrá!
Nagyjából ezek voltak a legérdekesebb receptek, ott már akkoriban nagy divatja volt még a thai és a kínai kajának, ill pénzszűkében lévén sokszor olyan "annyit ehetsz amennyit bírsz" helyeken kajáltunk. Ott tanultam meg pálcikával enni, amit azóta sem felejtettem el, itthon ha kínait vagy sushit eszem, akkor mindig csak azzal.
Jó étvágyat és jó kísérletezést! avagy Hüvää ruokahaloa!
|
 |
|
 |
| | |
 Mostanában nagyon divatosak a kis falatkák, vagyis a zsúrkenyérre halmozott vegyes finomságok. Egy jó kis lánybuli elengedhetetlen kellékei, de simán adhatók gyerekzsúrok alkalmával is.
Természetesen, választhatjuk azt is, hogy telefonon rendelünk, de kényes gyomrú lévén egyáltalán nem ajánlom. Nem elég hogy drága, de tele van tartósítószerrel, vagyis cseppet sem tesz jót nekünk.
Igaz, kicsit több a ráfordított idő, de megéri!
Használhatunk bagettet, zsúrkenyeret, sajtos kiflit, bármit amit közepes méretű falatnyi darabokra tudunk vágni. Nagyjából egy embernek 10-12 falatkát számoljunk, ez alapján vegyünk kenyeret. A szeletek ne legyenek túl vastagok, hogy akár egy falásra beleférjen a szánkba.
Íme, néhány alapötlet, mik is kerülhetnek rá. Pl. a diétás receptjeim közt említett tonhal és padlizsánkrém (ezeket petrezselyem zölddel és félbevágott citromkarikákkal díszítsük) kiválóan alkalmas a szerepre, de nézzünk néhány újdonságot is.
Orosz hússaláta:
Hozzávalók: 2 szem kovászos uborka, 20dkg sonka, egy kis pohár tejföl, só, bors, tetszőleges zöldfűszerek. Az uborkát és a sonkát nagyon apró darabokra vágjuk, és annyi tejfölt adunk hozzá, hogy ne legyen folyós, ha a kenyérkékre rakjuk megálljon rajt. Ezután fűszerezzük, majd hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Tálaláskor uborkaszeleteket tegyünk a tetejére, úgy, hogy felkarikázzuk, egyik felén a közepéig behasítjuk, majd masni formán megcsavarva a krémbe helyezzük.
Mexikói csípős:
Hozzávalók: egy tejszínes sajtkrémrúd, piros arany, 2 kiskanál paradicsompüré, piros californiai paprika, kukorica, chilipor, vegeta, bors. A sajtkrémrudat kikeverjük a piros arannyal és a paradicsompürével, majd az apróra vágott színes paprikát és a kukoricát hozzákeverjük. A borssal, chilivel és vegetával ízesítjük, szintén hűtőben tároljuk. Petrezselyemzölddel és piros arany pöttyökkel díszíthetjük. (Megjegyzés: ne legyen túl erős, mert tapasztalatom alapján vendégségben az emberek nem szeretik ha vmi kétszer csíp.)
Májkrémes:
Hozzávalók: 15dkg csirkemáj, egy kis fej hagyma, fokhagyma, kevés vegeta. A májat jól megmossuk, majd apró darabokra vágjuk. A kockára vágott hagymát, a szétnyomott fokhagymát és a májat lábosba tesszük és kevés vajat téve alá, nagyjából 15-20 perc alatt készre sütjük. Ezek után villával nyomkodjuk szét a nagyobb darabokat, különlegesebben néz ki, ha nem botmixert használunk. Ha nem elég sós egy kis vegetával még ízesíthetjük. Díszítésként paradicsom és californiai paprika szeleteket használjunk, minél színesebb, annál jobb! (Megjegyzés, ne tartsuk túl sokáig a hűtőben, mert a vaj, amin megpiritottuk, és ami összetartja, túlságosan megdermedhet.)
Sonkás-tormás:
Hozzávalók: egy rúd tejszínes sajtkrém, 15dkg sonka, ecetes torma, díszítésnek falatonként egy félbevágott olivabogyó. A sajtkrémet összekeverjük annyi tormával, hogy ne legyen túl erős, de érződjön rajt a torma aromája. Ezt kenjük a falatokra, majd ráfektetünk egy-egy szelet kis sonkát, hogy épp befedje, majd a fél olivával díszítjük. (Megjegyzés, ha különlegesebb formát akarunk elérni, akkor a sonkát tekerjük meg egy félcsavarral, szúrjuk fogpiszkálóra, tetejére az olivát, majd így bökjük át a kenyér falatkát.)
Ezen kívül, természetesen csinálhatunk nem krémes variációkat, pl. kaviárost, lazacost, (egy-egy saláta levelet helyezzünk alá, díszítés citrommal és fekete olivabogyóval), kolbászost, szalámist, (sima vajas falatra halmozva, többféle színű californiai paprika csíkokkal díszítve), 4 sajtost (szintén vajas alapra, füstölt, mozzarella, eidami szeleteket vágunk úgy, hogy mindegyik egyre kisebb legyen, majd a tetejére durvára reszelt parmezán forgácsokat szórunk, egy csöpp piros arannyal és fekete olivabogyóval ékesítjük)
Ezek után, ugye, az embernek már csak valami édességet kell elővarázsolni a kalapból. Olyat, amivel nem kell órákig szenvedni, mert erre nincs idő, és mégis finoman különleges. Olyasmit, mint a Fahéjas bundás alma
Hozzávalók: 4-5 savanykás alma, 2 tojás, tej és liszt annyi, hogy a két tojással sűrű palacsintatésztát készítsünk, porcukor, fahéj. Az almákat kicsumázzuk, (gyk.: közepüket kiszedjük) majd karikára vágjuk, egy kis citromlével meglocsoljuk. Ezek után a sűrű palacsintatésztába mártjuk, majd forró olajban hirtelen aranybarnára sütjük. Tálcára szedjük és megszórjuk a fahéjas porcukorral.
vagy kedvenc csokis cookiem, amit az interneten találtam és mióta nem kőkemény középkori fegyverek lettek belőlük fél órával a sütés után, azóta a kedvenceim közé tartoznak. Vigyázzunk, ne adjunk túl sok lisztet hozzá, mert ehetetlenné válik!
Csokis cookie
Hozzávalók: 2 tábla csoki, lehet vegyesen ét és tejcsoki is, apró kis darabokra vágva, 1.5 csésze cukor, 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 2 tojás, 2.5 csésze liszt, 1 csésze margarin vagy vaj (megjegyzés én kb 2.5dls poharat használok ilyen esetben), két közepes narancs héja, fahéj, gyömbér. A margarint kicsit megolvasztjuk, összekverjük a cukorral, a tojással és a szódabikarbónával. Egynemüvé keverjük, majd lassan, fokozatosan hozzáadjuk a lisztet. Belereszeljük a két narancs héját, a gyömbért és a fahéjat, végül beleszórjuk az apróra vágott csokidarabkákat. Kis golyókat formázunk belőle és 180°C-ra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Ne rakjuk túl közel őket egymáshoz, mert sütés közben szétfolynak. (Megjegyzés, ha fel akarjuk dobni akkor dióval, mandulával, mogyoróval, esetleg szárított gyümölccsel ízesíthetjük)
Remélhetőleg szolgáltam pár használható ötlettel és legközelebb ha villámsebességgel kell egy jó kis buli-étrendet összedobni eszetekbe jutok majd.
Ha a receptekkel kapcsolatban bármi kérdésetek van, tudjátok hol találtok. Végezetül pedig, ezek az én verzióim, de nyugodtan használjátok a fantáziátokat, ne féljetek új dolgokat kipróbálni!
|
 |
|
 |
| | |
 Receptjeim többségének története van. De a különlegesek úgy születnek, hogy először megjelenik egy kép a fejemben, hogy kell kinéznie, aztán jönnek az ízek, mi illik hozzá, mivel lehet megbolondítani. Végül pár nap alatt öszzeáll a kép, aztán jön a bevásárlás, majd az alkotás. Fűszereken sosem gondolkodom, az mindig adódik, úgy magától... lássuk, ma mi sült ki belőle..
Sült karajszelet zeller-parmezános salátaágyon
Hozzávalók: 6 szelet karaj, 3 gerezd fokhagyma, egy jégsaláta, egy szál póréhagyma, egy fej zeller, egy sárgarépa, petrezselyemzöld, citromlé, mustár, parmezán sajt, olaj, vegeta, bors, kakukkfű, chili
A karajszeleteket 3 helyen kicsit bevágjuk, a fokhagymát kisebb szeletekre daraboljuk, majd egy petrezselyem levéllel begyömöszöljük a karaj kicsi nyilásaiba. serpenyőben olajat forrósítunk, beledobjuk a karajszeleteket, borssal, chilivel, kakukkfűvel és egy kis sóval fűszerezzük, majd mindkét oldalát megpirítjuk. De épp hogy csak, különben túlságosan összeugrik. Ezután felöntjük vízzel, amibe vegetát, pár szelet pórét, zellert és a feldarabolt sárgarépát tesszük. Ebben pároljuk puhára.
Ha elkészült, a jégsalátát összevágjuk, a tányér aljára helyezzük, a maradék pórét felszeletelve elhelyezzük rajt, majd leöntjük a citromlé, olaj, mustár, bors keverékével. Ráhelyezzük a hússzeleteket, a tetejére pedig a reszelő durva felén zeller és parmezán forgácsokat reszelünk. Kis petrezselyemzölddel megszórva tálaljuk.


Megjegyzés: ha nem bírjuk nyersen a zellert, akkor kicsit meg is főzhetjük. Ha a hús nem fogyna el, másnap hidegen feldarabolva salátába tehetjük.
Ui.: sajnos azért nem készült ételfotó mert megettem. :o))
|
 |
|
 |
| | |
 Imádom az olasz kaját. Az igazi pasta pommodoret, ahol a paradicsomszósz olyan különleges, a tenger gyümölcseit, a sokféle halat, a finom vékonytésztás pizzát, bár az eredetileg nem olasz származású.
Ez viszont egy saját találmány. Egyszerű és mégis finom.
Nápolyi rakottas
Hozzávalók: a bolognai szószhoz: 30 dkg darált hús, egy kis fej hagyma, egy üveg natúr paszírozott paradicsom, só, bors, pirospaprika, oregano, bazsalikom, a carbonara szószhoz: 15dkg sonka, 15dkg bacon szalonna, 2-3dl tejszín, fehérbors, oregano, szerecsendió, egy csomag fagyasztott vajas tészta, pár szem paradicsom, reszelt, füstölt sajt.
Az apróra vágott hagymát olajon megpirítjuk, hozzátesszük a darált húst, ha kicsit megpirult megszórjuk a pirospaprikával gazdagon, majd egy-két perc után felöntjük a paradicsommal, majd beletesszük a többi fűszert és sűrűre főzzük.
Miután kész elkészítjük a carbonara szószt is, a csíkokra vágott sonkát és bacont szintén megpirítjuk olajon, hozzáadjuk a fehérborsot, a szerecsendiót, az oreganot, majd felöntjük a tejszinnel. Hagyjuk szintén besűrüsödni.


A vajas tésztát három részre vágjuk, sodrófával kinyújtjuk, majd az elsőt a kivajazott, morzsával megfuttatott tepsi aljára rakjuk, ráöntjük a paradicsomszószt, majd jöhet a következő tészta, amivel befedjük, ennek a tetejére a carbonara szószt öntjük, majd a harmadik réteg tésztával lefedjük.
Végül paradicsom szeletekkel berakjuk a tetejét, megszórjuk reszelt sajttal és a sütőben kb fél óra alatt készre sütjük.
Önmagában, vagy zöldsalátával tálaljuk
Megjegyzés: használhatunk konzerv darabolt paradicsomot, vagy házi paradicsomlét, de semmiképp ne paradicsompürét tegyünk bele. Ha fokozni szeretnénk az ízeket, akkor mindkét szósz tetejére szórhatunk külön sajtot is. Érdemes kör alakú tepsiben csinálni, hogy tortamód szeletelhető legyen. Ha nincs otthon sodrófa, egy üres borosüveggel is kinyújthatjuk a tésztát.
|
 |
|
 |
| | |
 A fogyiblogban olvashatjátok, hogy aki a physiomins kezeléseket választja, akárcsak én, annak sokmindenről le kell mondania jó időre. De még így is rengeteg minden marad, amiből különleges fogásokat lehet alkotni egy csepp kreativitással.
Nos, ugye az alaphelyzet. Mivel minden lehetséges módon csökkenteni kell a szénhidrát bevitelt, ezért tilos a tészta, a rizs, a krumpli, a gyümölcsök, a paradicsom, paprika és a tejtermékek. Kenyérből pedig csak teljes kiőrlésű lehet és csak reggel. Ezek után először kétségbe estem, majd körülnéztem a boltban és a konyhámban és mégiscsak sikerült összehoznom pár finomságot. Voilá:
Tonhal és padlizsánkrém salátaágyon, friss zöldségekkel
Hozzávalók: 2 közepes méretű padlizsán, 2db 80gos tonhal konzerv, egy kis zellergumó, egy fej jégsaláta, egy kígyóuborka, retek, friss petrezselyem, oregano, bazsalikom, citrom, a majonézhez: 3 tojássárgája, olaj, fehérbors, csipet cukor és só, mustár, citrom
A padlizsánt és a zellert meghámozzuk, karikákra vágjuk, majd a sütőbe rakva 200C°-on kb 20 perc alatt megsütjük. Közben a tonhalkonzerveket kinyitjuk és szűrőben lecsöpögtetjük. A majonézhez a 3 tojássárgáját egy tálba rakjuk és miközben folyamatosan kevergetjük, hozzáadjuk az olajat. Először csak keveset, majd ha "felvette" vagyis, kezd habosodni, akkor lehet nagyobb adagokban is. Annyit adjunk hozzá, hogy ha kivesszük belőle a habverőt ne folyjon. Azért szeretem magam csinálni, mert így tuti tartósítószer mentes, és pontosan tudom mi van benne. Miután az alap elkészült egy kiskanál mustárral, egy gerezd citrom levével, a cukorral, sóval, fehérborssal ízesítjük.
Kétfelé osztjuk, az egyikbe belekeverjük a tonhalat, egy gerezd citrom levével savanyítjuk, oreganoval, bazslikommal fűszerezzük, majd hűtőbe tesszük.
A másik felébe a sütőből kivett padlizsán és zeller szeleteket keverjük és robotgéppel pépesítjük. Csak utána tesszük bele a durvára metélt petrezselyem zöldet, a fokhagymát.
Egy tányérra elhelyezünk 4 salátalevelet, kettőt-kettőt megtöltünk ugyanazzal a krémmel, majd az uborkát és a retket karikákra vágjuk és köréjük halmozzuk. Kiskanállal rákenve fogyaszthatjuk.
Megjegyzés: aki épp nem fogyizik pirítóssal is eheti. Citromlé helyett azért használjunk citromot, mert egészségesebb, és nem műanyag.
Avokados csirkesaláta
Hozzávalók: 3 fél csirkemell, egy avokado, egy fej jégsaláta, egy kígyóuborka, majonéz, citrom, bazsalikom, borsikafű, ázsiai citromfű, só, bors, pirospaprika
A csirkemellet apró csíkokra vágjuk, és egy serpenyőben, kevés olajon a sóval, borssal, paprikával fűszerezve megpirítjuk. Közben elkészítjük a majonézt, és felszeleteljük a zöldségeket. Ha a csirkemell megsült, a zöldségeket bekeverjük a majonézzel, majd a csirkemellet is beleforgatjuk, a citrom levével és a zöldfűszerekkel ízesítjük.
Megjegyzés: a zöldségek tetszés szerint variálhatók. a citromlét óvatosan rakjuk bele, többször kóstoljuk meg, nehogy túl savanyú legyen. Melegen és behűtve egyaránt fogyasztható.
Végül egy zsírosabb falat, ami ha savanyúsággal esszük, akkor mégis belefér a fogyis étrendbe.
Vörösboros sült oldalas
Hozzávalók: kb. 1 kiló oldalas, fél kiló csalamádé, 1 üveg száraz vörösbor, borókabogyó, egész feketebors, fokhagyma, egy kiskanál méz, olaj
Az oldalast szétdaraboljuk, vagy eleve már úgy kérjük a hentestől, egy lábosba rakjuk, leöntjük a vörösborral, de egy fél deci maradjon az üveg alján. Beleszórjuk a fűszereket és két óra hosszat főzzük. Ezután a levét leöntjük róla, majd serpenyőbe egy kis olajat rakunk alá és kb 20 percig sütjük. Közben egy kis olajat összekeverünk a maradék vörösborral és a kiskanál mézzel, és egy ecsettel kenegetjük a sülő húsdarabokat.
Végül tálra halmozzuk, csalamádét kínálunk hozá.
Megjegyzés: a recept füstölt csülökre is alkalmazható, és ha épp nem fogyizunk, kínálhatunk mellé krumplipürét vagy kenyeret is.
Jó étvágyat!
|
 |
|
|
|
|
 |
 |
|  |
|
 |
 |
 |
|
|